MSDS vs SDS: mi a különbség, és mit kérjünk a beszállítótól?

Bár a szakmában sokan még MSDS-t emlegetnek, az EU-ban ma már kizárólag a 16 szakaszos SDS érvényes. Ismerje meg a jogi követelményeket és az ellenőrzés lépéseit.

A vegyi anyagok beszerzése és raktározása során a raktárvezetők, beszerzők és munkavédelmi szakemberek rendszeresen találkoznak a két rövidítéssel: MSDS (*Material Safety Data Sheet*) és SDS (*Safety Data Sheet*). Bár a köznyelvben sokan még ma is szinonimaként használják őket, jogi és formai szempontból jelentős különbség van köztük. Ha egy magyarországi vállalkozás ma egy régi típusú „MSDS”-re támaszkodik a kockázatértékelés során, az hatósági bírságot és munkavédelmi mulasztást vonhat maga után.

Mi volt az MSDS, és miért váltotta fel az SDS?

Az MSDS a vegyi anyagok korábbi, nemzeti szinten szabályozott biztonsági adatlapja volt. A 2000-es évek előtt nem létezett egységes nemzetközi struktúra: az amerikai OSHA, a kanadai WHMIS vagy a korábbi európai irányelvek eltérő sorrendben, más szimbólumrendszerrel és eltérő részletességgel írták elő az adatközlést. Ez nemzetközi szinten komoly kockázatot jelentett, hiszen ugyanaz a vegyszer más-más veszélyességi jelölést kaphatott a világ különböző pontjain.

A megoldást az ENSZ által kidolgozott GHS (*Globálisan Harmonizált Rendszer*) hozta el, amely bevezette a szabványosított SDS formátumot. Európában ezt a rendszert a CLP-rendelet (1272/2008/EK) és a REACH-rendelet (1907/2006/EK) emelte jogerőre.

A váltás legfontosabb eredményei:

• Egységes 16 szakasz: Az SDS felépítése kötött, az 1. szakasztól (Azonosítás) a 16. szakaszig (Egyéb információk) minden dokumentumban azonos sorrendben szerepelnek az adatok.
• Új piktogramok és figyelmeztetések: A régi, narancssárga alapon fekete szimbólumokat és az R/S mondatokat felváltották a piros keretes GHS piktogramok, valamint a H (*figyelmeztető*) és P (*óvintézkedésre vonatkozó*) mondatok.
• Szigorúbb expozíciós adatok: Meghatározásra kerültek a munkakörnyezeti határértékek, az egyéni védőeszközök pontos típusai és a hulladékkezelési előírások.

A legújabb mérföldkő: az (EU) 2020/878 rendelet

Az SDS formátuma az elmúlt években tovább szigorodott. A REACH II. mellékletét módosító (EU) 2020/878 rendelet 2021. január 1-jén lépett hatályba, és a kétéves átmeneti időszak 2022. december 31-én végleg lezárult.

Ez azt jelenti, hogy 2023. január 1-je óta kizárólag az új formátumú biztonsági adatlapok jogszerűek az Európai Unióban. A legfontosabb újdonságok, amelyeket ellenőrizni kell:

• Endokrin diszruptorok: A 11. és 12. szakaszban kötelező nyilatkozni a hormonrendszert károsító tulajdonságokról.
• Nanoanyagok: Részletes adatszolgáltatás szükséges, ha a termék nanoformában van jelen.
• UFI kód: A veszélyes keverékek egyedi formulaazonosítóját (UFI) bizonyos esetekben fel kell tüntetni az 1. szakaszban.

Mit kell kötelezően kérni a beszállítótól Magyarországon?

A magyarországi munkáltatók és felhasználók nem mentesülnek a felelősség alól azzal, hogy „a beszállító ezt küldte”. A hatályos hazai jogszabályok (különösen a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény) alapján az alábbiakat kell megkövetelni minden partnertől:

1. Magyar nyelvű SDS-t: Magyarország területén veszélyes anyagot vagy keveréket forgalomba hozni és felhasználni kizárólag hivatalos magyar nyelvű biztonsági adatlappal szabad. Az angol vagy német nyelvű dokumentum hatóságilag nem elfogadható.
2. Hivatkozást az (EU) 2020/878 rendeletre: Ellenőrizze a fejlécet vagy a láblécet. Ha az adatlap még régebbi felülvizsgálatra (pl. 2015/830/EU) hivatkozik, kérjen frissítést.
3. Magyar segélyhívó számot az 1.4 pontban: A dokumentumban szerepelnie kell az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) 24 órás elérhetőségének (06 80 20 11 99).
4. Kiterjesztett biztonsági adatlapot (eSDS), ha szükséges: 10 tonna/év felett regisztrált anyagok esetén az expozíciós forgatókönyveket csatolni kell a mellékletben.

Gyors ellenőrző lista beszállítói adatlapok átvételekor

Mielőtt új vegyszert engedne a telephelyre vagy a raktárba, futtassa végig ezt az ellenőrzést:

• [ ] A dokumentum címe „Biztonsági adatlap” (SDS), nem pedig „Anyagbiztonsági adatlap” (MSDS)?
• [ ] Teljes terjedelmében magyar nyelvű a dokumentum?
• [ ] Hivatkozik az (EU) 2020/878 rendeletre (vagy 2023 utáni a felülvizsgálati dátuma)?
• [ ] Megtalálható az 1.4 pontban a magyarországi ETTSZ elérhetősége?
• [ ] Veszélyes keverék esetén szerepel az UFI kód (amennyiben alkalmazandó)?
• [ ] Rendelkezésre áll a pontos 16 szakaszos struktúra hiánytalanul?

Gyakran Ismételt Kérdések

Elfogadható-e egy angol nyelvű SDS, ha a munkavállalók beszélnek angolul?

Nem. A magyar kémiai biztonsági jogszabályok (2000. évi XXV. törvény) egyértelműen előírják, hogy a Magyarországon forgalmazott és felhasznált veszélyes anyagokhoz magyar nyelvű biztonsági adatlapot kell biztosítani, függetlenül a munkatársak nyelvtudásától.

Mi a teendő, ha a beszállító még mindig MSDS-t vagy régi típusú adatlapot küld?

Irásban jelezze a beszállítónak, hogy a dokumentum nem felel meg a REACH-rendelet és az (EU) 2020/878 rendelet előírásainak. Kérje a termék legfrissebb, jogszabályoknak megfelelő SDS változatát. A beszállító jogi kötelessége ezt térítésmentesen biztosítani.

Van különbség a lejárati időben az MSDS és az SDS között?

A biztonsági adatlapnak formálisan nincs „lejárati dátuma”, de az információnak mindig naprakésznek kell lennie. Ha új veszélyességi adat válik ismertté, vagy jogszabályi változás történik (mint az (EU) 2020/878 bevezetése), az adatlapot azonnal frissíteni kell.

Hol kell feltüntetni az UFI kódot a biztonsági adatlapon?

Amennyiben a termék bejelentésköteles veszélyes keverék, az UFI kódot az SDS 1.1 szakaszában („Termékazonosító”) kell feltüntetni, valamint közvetlenül a termék címkéjén is szerepelnie kell.